Változások a családban: (új) család születik





A szerelem kezdetén, mikor még a pár azt tervezi, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak, rendszerint rózsaszín szemüvegen keresztül látják egymást és így képzelik el közös jövőjüket is. Amikor elkezdik kialakítani közös életüket, már oszlik a rózsaszín köd: szembesülni kell szép lassan azzal, hogy párjuk nem egyenlő azzal az idealizált eszményképpel, aminek eddig hitték, hogy neki is vannak saját szokásai, elképzelései, amiket a családjából hozott, illetve addigi élete alapján alakított ki, s ezek esetleg egyáltalán nem egyeznek a sajátjaival. Gyakori, hogy az ekkor felmerülő problémák még jelentéktelennek címkézve a szőnyeg alá kerülnek, a megoldás, megbeszélés, a kompromisszumok megkötése helyett. 


Amikor megérkezik a gyermek, új család születik. 


A párból szülőpár lesz, s az addig rejtve maradt problémák felerősödnek: a gyermeknevelés során az addig jelentéktelennek tűnő részletek is fontossá válnak (pl. együtt vacsorázik a család vagy mindenki akkor eszik, amikor gondolja...). Mindenki a saját családjából hozott, a gyermekneveléssel kapcsolatos hite és szokásai szerint képzeli el a további életet, s ezek összeillesztése elengedhetetlen. Sokféle érzelem nehezíti ezt az időszakot, az anya-gyermek szoros együttlétezéséből magát kiszorulva érző apa vívódásai, a szülők szorongásai (jó szülő vagyok-e, jól csinálom-e), a párkapcsolatban bekövetkező változások (szeret-e, miért jut rám kevesebb idő, miért bújik kevesebbet hozzám, esetleg miért kevesebb a szex...), az apára zúduló felelősség (már egy családot kell eltartania, akik tőle függnek), az anya otthonlétéből születő nehézségek (egyformán zajló napok, állandó készenlétben levés, most már csak anya lehetek...). Ráadásul nemcsak ezekkel kell szembenézni, hanem szülői egységfrontot kell alakítani, s a közösen elfogadott elvek mellett mindkettejüknek következetesen kitartani, s ha teljesen ellentétes nézetek vannak, akkor is valami alapban szükséges megegyezni, különben rengeteg konfliktus terheli ettől kezdve a kapcsolatot. Ha ebből az időszakból kimondatlan és megoldatlan konfliktusok, nehézségek, sérelmek maradnak, azok nagyon megnehezítik a párkapcsolatot, negatív játszmák alakulnak ki, melyek végül még a gyermekre is negatív hatással lesznek; gyakori, hogy ő az, aki a család rossz működésének "tüneteit" hordozza. A kistestvér születése pedig újabb nehézségeket hoz magával, hiszen vele együtt új család születik...

Talán mindez rémisztően hangzik, mégis érdemes tudni ezeket, hiszen ez valójában egy olyan - szaknyelven normatív - krízis, mely a változások sokaságával, a feladatok megoldásával továbblépést, a növekedés és fejlődés lehetőségét rejti magában: rajtunk múlik, mi lesz belőle! 

Végül: 
mindig jusson idő az ölelésre!


Önmagában nem megoldás,
de gyógyír a sajgó (lelki és testi) sebekre...



Jusztné Vincze Szabina
pedagógus, perinatális szaktanácsadó, babamasszőr

http://perinatalis.hu/
http://perinatalis.blogspot.hu/
http://www.facebook.com/perinatalis 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése